A harz-i roller kanári
... avagy a Magyar nemes kanári.
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Az Országos Énekes-kanári Verseny eredményei 1935-től.
"A Magyar Kanáritenyésztők és Madárbarátok Országos Egyesülete, melyet a roller típusú madarak tenyésztői hoztak létre 1910-ben, a 25 éves évfordulóra egy örökös vándorserleget alapítottak Vitéz Ortvay Béla az egyesület díszelnöke, és Komor János elnök személyében."
A 60 cm. magas óriási serlegre minden év győztesének neve fel van gravírozva 1935 óta.
Év 1. helyezett pont
1935 Kocs Lajos 312
1936 Klepcatell Imre 300
1937 Nyeste Gyula 336
1938 Horváth István 327
1939 Góczán Mihály 324
1940 Harhung Antal 303
1941 Balogh István 333
1942 Horváth István 344
1943 Boross István 315
1944 -------------- ---
1945 -------------- ---
1946 -------------- ---
1947 Nyeste Gyula 306
1948 Baranyai József 324
1949 Kárpáti Béla 333
1950 Szocsák Ferenc 346
1951 Szűcs Ferencz 354
1952 Boross István 333
1953 Boross István 333
1954 Szűcs Ferencz 338
1955 Boross István 340
1956 -------------- ---
1957 -------------- ---
1958 Boross István 315
1959 Boross István 354
1960 Horhung Antal 342
1961 Boross István 345
1962 Józsa Imre 338
1963 Riskó Gyula 342
1964 Egri Sándor 351
1965 Lehrer Sándor 354
1966 Boross István 345
1967 Major-Maróthy Szabolcs 354
1968 -------------- ---
1969 Lehrer Sándor 345
1970 Lehrer Sándor 357
1971 Czigler János 348
1972 Kettler István 348
1973 Boross István 351
1974 Egri Sándor 354
1975 Tresch Ádám 356
1976 Köbli Gyula 356
1977 Szendrő Béla 356
1978 Szendrő Béla 349
1979 Radvánszki György 354
1980 Szendrő Béla 354
1981 Szendrő Béla 351
1982 Szendrő Ákos 360
1983 Kitulják Pál 354
1984 Radvánszki György 355
1985 Várnagy Tibor 351
1986 Kitulják Pál 353
1987 Nagy László 353
1988 Kitulják Pál 360
1989 Bordás Sándor 351
1990 Oravecz József 348
1991 Kitulják Pál 354
1992 Kitulják Pál 358
1993 Kitulják Pál 355
1994 Kitulják Pál 353
1995 Kitulják Pál 351
1996 Kitulják Pál 357
1997 Maróti Béla 359
1998 Maróti Béla 359
1999 Kitulják Pál 358
2000 Maróti Béla 356
2001 Maróti Béla 359
2002 Domonkos Róbert 356
2003 Maróti Béla 357
2004 Maróti Béla 358
2005 Maróti Béla 359
2006 Maróti Béla 359
2007 Maróti Béla 360
2008 Maróti Béla 360
2009 Neubrandt Gábor 351
2010 Neubrandt Gábor 353
2011 Maróti Béla 354
2012 Maróti Béla 358
2013 Neubrandt Gábor 354
2014 Neubrandt Gábor 358
2015 Maróti Béla 354
2016 Mag Zoltán 356
2017 Neubrandt Gábor 358
2018 Maróti Béla 353
2019 Neubrandt Gábor 357
2020 Kijárási-gyülekezési korlátozás miatt nem lett megendezve.
2021 Maróti Béla 359
2022 Logisztikai problémák miatt nem lett megrendezve
2023 Szabó Miklós 346
A versenyek győztesei "aranykoszorús mestertenyésztő" címet kaptak. Azon tenyésztők, akik legalább hat alkalommal hódították el a bajnoki címet, kiérdemelték a "gyémántkoszorús mestertenyésztő" címet. Az elmúlt évtizedekben négy ilyen tenyésztő volt: Boross István (+), Kitulják Pál (+), Maróti Béla , és Neubrandt Gábor.
A versenyek győztesei mellett meg kell említeni a pécsi Richter Gusztáv (+) ezüstkoszorús mestertenyésztőt, aki COM vizsgával rendelkező roller kanári bíró, a rollerezés nemzetközileg elismert szaktekintélye volt. Több nemzetközi versenyt rendezett hazánkban, ezek mellett 1988-tól több mint 40 versenyen bírált Németországban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Ausztriában, Romániában, és öregbítette hírnevét nemzetközi porondon is a hazai roller kanárisok szakértelmének.
-----------------------------------------------------------------------------------
Néhány gondolat a kezdetekről...:
Részlet a "MAGYAR KANÁRITENYÉSZTŐK ÉS MADÁRBARÁTOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ÁLTAL FELAJÁNLOTT „MAGYAR BÍRÁLÓ ISKOLA” TANANYAGA (1977)" c. írásból.
"Kanáritenyésztés fejlődése Magyarországon
Közölte: Ullrich Győző
Hazánkban az 1900-as évek körül az erdei madárvédelem még nem volt olyan szigorú, mint napjainkban, kedvére tarthatott bárki madarat lakásában, amilyen megfelelt ízlésének. Ilyen madarakat hetenként kétszer, kedden és pénteken vásárolhatott magának a madárpiacon, a mostani városháza udvarán. Itt gyülekeztek össze hetenként kétszer a madárkedvelők és itt vitatták meg a madár énekét és etetését. Volt közöttük rigó, tengelice, csücsörke, kenderice, pintyőke, fülemüle és néhány kanárikedvelő is.
Idővel összebarátkoztak a madárkedvelők és felmerült a kérdés, hogy jó volna valami egyesületet létrehozni, ahol bizonyos időközönként összejöhetnének zavartalanul és megtárgyalhatnák kedvenceik énekének különféleségét, ápolását stb., mert senki sem gondolja, hogy az erdei madarak egy családba tartozó egyedei mind egyformán énekelnek. Ez nem áll, igen nagy eltérések mutatkoznak. Minden családban vannak művészek és kontárok is. A szót tett követte és néhai Patty Géza a baromfitenyésztők országos egyesületének igazgatója, aki szintén lelkes kanárikedvelő volt, maga köré tömörítette ezeket a madarászokat és a Rottenbiller utcai irodahelyiségében időközönként összehívta őket értekezletre. Csak természetes, hogy ezeken az összejöveteleken mindenki a birtokában lévő madár énekét tárgyalta és csak udvariasságból hallgatta a másnemű madár tulajdonságairól folytatott eszmecserét.
Idővel ez oda vezetett, hogy az a néhány kanáritenyésztő, aki más híján szintén csatlakozott az erdei madár kedvelőkhöz, külön csoportba verődött és később, mintegy év eltelte után elhatározták, hogy különválnak és 1902 márciusában megalapították az első Magyar Kanáritenyésztők Országos Egyesületét 19 taggal.
Még ezek sem voltak mindnyájan kanáritenyésztők, pl. a néhai Lueff Sándor úr csücsörke kanári korcsokat tenyésztett. Ullrich Győző úr pedig díszpintyeket. Volt, aki nagy fülemüle barát volt és csak később tért át a kanári tenyésztésre. Az egyesület tehát Lueff Sándor elnökletével megvolt, hamarosan megjött a jóváhagyott alapszabály is, nem volt semmiféle támpontunk, ami után tisztába jöhettünk volna a kanáriének egyes futamainak értékével, sőt még a nevüket sem tudtuk. Az volt a jó madár előttünk, amelyik jó hangos volt. Így a jól kifejlett csevegőt (schnettert) elneveztük rézhangúnak, a füttyöt fuvolának (ez különben találó volt), a mély, halk kongvagördülőt suttogó-baritonnak és hasonló nyakatekert elnevezéseket használtunk. Ullrich Győző nem tudott beletörődni ebbe az állapotba és miután a díszpintytenyésztés szakszerű ismeretéhez járatta a „Die Geviederte Vald” (Szárnyas világ) és a „Tier Börzs” (Állattőzsde) című német szaklapokat, ezekből aztán talált kizárólag kanáritenyésztéssel foglalkozó könyvekre és szaklapokra való hirdetéseket, melyek nyomán meghozatta dr. Karl Russ: „Der Kanarien Vogel” és Lauener „Katakizmus der Kanarien Zucht” című könyveket, továbbá előfizette a „Kanarien Züchter”, valamint a „Algemeine Kanarien Zeitung” lapokat és ezekből tanulmányozta a kanáritenyésztés csínját-bínját.
Amikor már elsajátított némi elméleti ismereteket, megbeszélte néhány jó barátjával, hogy találkozzanak lakásában hetenként egyszer, hogy a könyvekben megírt ismertetés után megtanulják a kanári futamainak elnevezését és azok értékét, továbbá különféle változatait. Így is történt. Eljöttek hozzá néhai Mausz János, Weininger Károly és Mancz György. Ilyenkor kitett egy szorgalmas madarat, elővette a könyvet és felolvasta az egyes futamok mibenlétét és azután figyelték a madár énekét és fokozatosan megtanulták az egyes futamok nevét, később azután a különbségeket is az egyes futamokban. Az így elsajátított tudást azután közreadták az egyesületi összejöveteleken és a felismerés, a tudás kezdetét vette mégpedig elég gyorsan, mert abban az időben minden héten összejöttek egyszer az egyesületben.
Amikor már „jól ültek a nyeregben”, odáig merészkedtek, hogy hivatalosan, vagyis egyesületen keresztül megkérdezték az Első Osztrák-Magyar Kanáritenyésztő Egyesületet (még ma is működik Bécsben), engedje meg, hogy hárman részt vehessenek, mint csendes megfigyelők az 1903 karácsonyán tartandó bírálaton. Az egyesület olyan előzékeny volt, hogy megjelenésüket megengedte. Elutaztak tehát hárman, Weininger, Mausz és Ullrich. A megnyitás napján megjelentek a kiállítási helyiségben, ahol nagyon szívélyesen fogadták őket és bevezették a bírálóhelyiségbe.
Három bíráló működött és egy-egy mellett elhelyezkedve figyelték munkájukat reggeltől estig. Ebéd után visszatérve kezükbe nyomták a ceruzát, hogy most már ők mutassák, mit tudnak. Elkezdtek tehát bírálni az ő felügyeletük mellett és hát bizony, csináltak hibákat, vagy többet vagy kevesebbet adtak egy-egy futamra, sőt az is előfordult, hogy egy–egy kacifántos futamot nem tudták, hová is sorolják be. Végeredményben azonban meggyőződtek arról, hogy „tudnak” és nem hiába foglalkoztak a tanulással.
Ezt a tudásukat tovább gyarapítva azután elhatározták, hogy az arra vállalkozókat ugyancsak kitanítják bírálókká. Mausz János vállalkozott rá, hogy ő vezeti az iskolát. Első tanítványai voltak: Jurász Pál, Babits Mihály, Pónya János, Cégényi József. Ezek olyan előmenetelt mutattak, hogy már az első nagy nemzetközi kiállításukon a székesfővárosi Vigadó földszinti nagytermében 1904-ben magyar bírálók működtek.
A későbbi években Ullrich úr vállalkozott rá, hogy évenként két bírálót képez ki oly formán, hogy vasárnaponként meglátogatnak minden alkalommal más-más tenyésztőt és Ullrich úr ott a helyszínen a madár éneke után magyarázza meg az egyes futamokat és azok értékét. Első két tanítványa Keresztúri Lajos és egy Csizmás nevű százados voltak. Ez a jól indult iskola azonban pár hónap múlva valamilyen oknál fogva félbemaradt.
A szövetség megalakulása alkalmával azután újból felmerült a bíráló iskola megalakítása és azt három éven keresztül úgyszólván kizárólag Ullrich Győző vezette és főleg az elméleti tudásra oktatta tanítványait. A 10 tanítvány közül végül alig maradt három, vagy beleuntak vagy nem volt érzékük hozzá, úgyhogy a Bécsben tartandó vizsgára már csak két jelentkező maradt, mégpedig Hiss Imre és Baranyai József. A két sporttárs azután a sikeres vizsga letétele után újból iskolát nyitott és három év után a tanítványok közül hatan –név szerint Horváth István, Tibai István, Deáki Ferenc, Szönyei Károly, Gunszt Béla és Szabó Albert- vizsgáztak le eredményesen. Így tehát jelenleg 8 vizsgázott bíróval rendelkezik a szövetség, akik megállják a helyüket külföldön is..."
-----------------------------------------------------------------------------------
Megkeresett Toldy Béla, egykori tenyésztőtársunk fia, akivel hosszan elbeszélgettünk édesapja madarászmúltjáról, amihez sok kedves gyerekkori emléke kötődik. Rendelkezésemre bocsátotta édesapja érmeinek, okleveleinek fotóit, azt hiszem ezeknek itt a helye:
Egyesületünk 1928-as alapszabálya, Magyar Királyi Belügyminisztériumi bélyegzővel hitelesítve:
Néhány muzeális értékű egyesületi bélyegző lenyomata, a legfelső 1902-ből.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 58
Tegnapi: 67
Heti: 241
Havi: 1 289
Össz.: 325 900
Látogatottság növelés
A harz-i roller kanári - © 2008 - 2024 - rollercanary.hupont.hu